A dél-alföldi és Békés megyei „pergelt torta” sajátosságai

Békés megyében a grillázstortát a mai napig leginkább pergelt tortának vagy pörkölt tortának nevezik. Az itteni hagyományokat a dél-alföldi paraszti kultúra és a helyi alapanyagok bősége formálta egyedivé, melyek az alábbiakban nyilvánulnak meg:

Monumentális építmények

Az alföldi lakodalmak hatalmas vendégseregéhez mérten a tortáknak is grandiózusnak kellett lenniük. Gyakran emeletes tornyokat, templomokat vagy komplett várakat építettek a család erejének és a vendégek iránti tiszteletének jelképeként.

A tiszta dió dominanciája 

Békés megye kiváló adottságú diófáinak köszönhetően a helyi asszonyok kizárólag durvára vágott, pirított hazai diót használtak. A sűrű dió-cukor arány biztosította, hogy a nehéz elemek a nyári alföldi hőségben se roskadjanak össze a lakodalmas sátorban.

Az "írókázás" kontrasztja

A sötétbarna alap és a hófehér, tojásfehérjés porcukor-máz (íróglazúr) éles esztétikai kontrasztot alkot. A mesterek precíz, csipkeszerű fehér indákkal, virágmintákkal, monogramokkal és az esküvő dátumával díszítették a felületeket.

Élő virágok szimbolikája

Külön dél-alföldi sajátosságként a grillázskosarak belsejét vagy tetejét élő kerti virágokkal (rozmaringgal, rózsával, szegfűvel) díszítették, így a forró cukorillat és a friss növények aromája belengte az egész ünnepi sátrat.

A tortatörés szigorú rítusa

A vőfély verses rigmusai után a fiatal pár egy konyharuhába csavart klopfolóval vagy nehéz késsel törte össze a tortát. A darabokat a koszorúslányok osztották szét; a vendégeknek kötelező volt "búcsúfiaként" hazavinni belőle, mert úgy tartották, szerencsét hoz a házra.